2020-10-21
Sok helyen búza, kukorica, répa és paradicsom helyett hamarosan áramot terem majd a föld Magyarországon. Ezt sokan – elsősorban azok, akik a mezőgazdaságból vagy mezőgazdaság-közeli tevékenységből élnek – káros folyamatnak tartják, míg a megújuló energiaforrások támogatói között ezek a fejlesztések a kötelező kategóriába tartoznak. De mi lehet az igazság a két sarkos vélemény között?
A termőföld minőségét hivatalosan aranykoronában határozzák meg, amely egységnyi területű föld tiszta jövedelemtermelő képességének – fekvése, tápanyagtartalma, vízellátottsága és fizikai művelhetőségének – mutatója. Magyarországon egy hektár szántóföld aranykoronában kifejezett átlagos értéke tizenkilenc. Ám a hazai szabályozás alapján a földek minőségét minden esetben a települési átlaghoz mérten kell megállapítani. A termőterületek besorolását a földhivatalban tartják nyilván, illetve az ingatlan tulajdoni lapján is feltüntetik.
Hova lehet és hova nem naperőművet telepíteni?
A jogszabályok jelenleg az aranykorona érték alapján engedélyezik egy adott településkörnyéki földterületnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonását.
„Fontos kiemelni, hogy Európában a föld védelmének legerősebb jogszabályi védelme Magyarországon van, azaz nem lehet csak úgy lebetonozni egy adott földterületet. Főszabály szerint csak olyan településkörnyéki termőföldre lehet ipari parkot, téglagyárat vagy éppen napelemparkot építeni, amely a település területén található azonos művelési ágú földek aranykorona-átlaga alatt van. Ez biztosítja, hogy csak a település vonatkozásában gyengébb minőségű földeket lehet nem mezőgazdasági termelés céljára hasznosítani” – emeli ki Farkas Gábor, a SolServices Kft. ügyvezető igazgatója.
Betonplacc vagy ökológiai megőrzés?
Az ipari hasznosításra engedélyezett földeken csak nagyon sok idő múlva fog újra bármi is teremni, ez alól a kevés kivételek egyike a naperőművi energiatermelés, hiszen egy napelempark létesítése esetében nincs szükség a terület komolyabb megbolygatására, a napelem panelek tartószerkezetei betonozás nélkül is telepíthetők.
„A talaj termőképessége nem romlik, sőt növekszik, hiszen az intenzív mezőgazdasági műveléssel járó vegyszerezést jellemzően egy 20-25 éves pihentető időszak követi. Ráadásul a kettőt az egyben szemlélet mentén működnek már olyan naperőművek is a világban, ahol a panelek tövében méhkaptárok állnak, vagy éppen alacsonyabb fényigényű növényi kultúrákat termesztenek” – mondja Farkas Gábor.
Ehhez a szempontrendszerhez kapcsolódik még egy fontos tényező, nevezetesen az, hogy a napelemparkok teljes területének alig több mint felét fedik a panelek, a többit a kiszolgáló infrastruktúra kiépítéséhez és a szükséges biztonsági lehatároláshoz indokolt fenntartani, tehát az biztosan megmarad érintetlenül.
(Fotó: Shutterstock)