A SolServices Kft. a magyar megújulóenergia-szektor egyik legdinamikusabban fejlődő szereplője: közel 360 MW-os napelemes portfóliót üzemeltet, és már megkezdte Magyarország egyik legnagyobb, régiós szinten is kiemelkedő BESS-portfóliójának telepítését. A vállalat úttörőként dolgozik a biodiverzitás-kreditek hazai bevezetésén, és stratégiai szerepet szán a geotermikus villamosenergia-termelésnek. Dr. Juhász-Farkas Gábor ügyvezető igazgatóval a portfólió diverzifikációjáról, a pionír megközelítésről és a következő évtized ambiciózus terveiről beszélgettünk.
Honnan indult a vállalat, milyen kezdeti elképzelési voltak a tulajdonosi körnek és milyen piaci pozícióban van ma a cég?
A SolServices Kft. közel 10 éve meghatározó szereplő a hazai energiapiacon: a magyarországi napenergia-szektor formálói vagyunk a kezdetektől. Ma, amikor a teljes beépített napelemes kapacitás Magyarországon 8600 MW felett jár, ez már szinte elképzelhetetlennek tűnhet, de amikor elkezdtünk fejleszteni, az országban mindössze körülbelül 100 MW kereskedelmi napelemes kapacitás működött. Mi a kezdetektől az 50 MW-os mérettartományban gondolkodtunk, mert ellátásbiztonsági szempontból ilyen léptékű projektekkel lehet érdemi kapacitást adni a rendszerhez — ezek a beruházások adták meg a lendületet a piacnak.
A nemzetközi piacról hozott tudásbázis fontos szerepet játszott az indulásnál: tulajdonosunk, a Polat Enerji ugyanis a kétezres évek óta meghatározó szereplő a megújuló villamosenergia-termelésben Törökországban, a cégcsoportba 2008-ban a francia EDF, 2014-ben pedig a kanadai PSP Investments, Kanada egyik legnagyobb nyugdíjalapja is csatlakozott. Ezt követően a tulajdonosi struktúra átalakult, majd 2021-ben a cégcsoportba belépett Törökország egyik legjelentősebb pénzintézete, az İşbank, amely 2023-tól a magyar társaságban is 50 százalékos tulajdonos. Ebben a felállásban a csoport ma már közel 730 MW megújuló kapacitást üzemeltet Törökországban, a szakmai példa tehát adott volt. Stratégiánk egyik alapja, hogy ezt a nemzetközi tapasztalatot hazai beruházásokban kamatoztassuk, közvetlenül hozzájárulva Magyarország energiabiztonságának erősítéséhez és a régió fejlődéséhez.
Az İşbank megjelenésével a SolServices tovább erősítette a pénzügyi stabilitását. Ezen túlmenően az İşbank fejlett kockázatkezelést és megfelelési kultúrát hozott a működésünkbe.
Ma megközelítőleg 360 MW napelemes erőművi termelőkapacitást üzemeltetünk, ez az MVM és a MOL után a legnagyobb hazai napelemes állomány. Éves szinten mintegy 454 GWh villamos energiát termelünk, ami nagyságrendileg 180 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. A portfóliónk összetétele pontosan visszatükrözi a szektor elmúlt 10 éves fejlődését: az első három KÁT-os erőművet követően egy METÁR-os, majd az elmúlt években már 2 db piaci alapon működő erőművet helyeztünk üzembe.
Ugyanakkor a jelenlegi portfólió csupán az egyik láb: aktívan diverzifikálunk. Megkezdtük Magyarország egyik legnagyobb, régiós viszonylatban is kiemelkedő BESS-portfóliójának telepítését,150 MW / 300 MWh tárolókapacitással, tisztán piaci finanszírozás mellett. Ezek a villamosenergia termelésünk közel 50 százalékának tárolására lesznek képesek. A beruházás nemcsak illeszkedik a kormány energiapolitikai célkitűzéseihez, hanem a napokban bejelentett európai szintű energiatárolási háromoldalú megállapodás keretében Magyarország által vállalt kapacitások közel egynegyedét is lefedi. Emellett stratégiai szerepet szánunk a geotermiának – hőnek és villamosenergiának egyaránt – és vizsgáljuk a szélenergiában rejlő lehetőségeket is.
2022-ben úttörő volt a vállalat a projektfinanszírozás terén, a cég finanszírozási konstrukciójával elnyerte az UniCredit „Az év legnagyobb bilaterális zöld finanszírozása 2022” díját. Miben állt pontosan ez a modell, és azóta lekövette-e a piac a cég példáját?
A piac több elemében lekövette a modellt, de akkor valóban úttörő konstrukcióról volt szó. A naperőmű-beruházások rendkívül capex-intenzívek: a költségek jelentős része már az építés és az üzembe helyezés előtt jelentkezik.
A finanszírozás újdonsága az volt, hogy az EPC-partner kínai beszállítók felé fennálló akkreditíves finanszírozását be tudtuk csomagolni a saját projektfinanszírozási szerződésünkbe. Ezt úgy kellett kialakítani, hogy a bank ne fusson kétszeres kockázatot, miközben a szállítási, fizetési és építési mérföldkövek is kezelhetők maradjanak.
A szolnoki Lumen Park és Lumen koncepció kiemelten figyel a környezetre és biodiverzitásra, amellyel több díjat is nyert. Hogyan tudja megvalósítani egy naperőmű a biodiverzitás növelését, tekintve, hogy pl. fás szárú növények értelemszerűen nem nőhetnek a napelemek közelében. Mit gondol azokról a megoldásokról, amelyekkel jó szinergiákat lehet találni a növénytermesztéssel vagy legeltetéssel?
Először is fontos tisztázni, a Lumen nem pusztán erőműnév, hanem koncepció és szemlélet is. Amellett, hogy a villamosenergia-termelés maximalizálására törekszünk, felelősen gondolkodó beruházóként a terület ökológiai sokféleségének megőrzésére és javítására, valamint társadalmi szerepvállalásra is hangsúlyt kell, hogy helyezzünk.
A Lumen Park Szolnok 189 hektáron valósult meg, ami nagyjából két Margit-szigetnyi terület, 233 ezer napelempanellel, úgy, hogy közben a terület közel 95 százalékán meg tudtuk őrizni a zöldfelületet. Már a tervezéskor cél volt, hogy élőhelyvesztés helyett a területet visszaintegráljuk a természetes környezetébe.
Nem egyszerűen mezőgazdasági hasznosítást vagy legeltetést alkalmazunk, mert ezek önmagukban nem feltétlenül növelik az ökológiai sokféleséget. Nemzetközi jógyakorlatok és saját tapasztalataink alapján konkrét megoldásokat dolgoztunk ki annak érdekében, hogy az energiatermelés és a természet zavartalanul együtt tudjon élni.
Elindítottuk az ország egyik legnagyobb, független szakértők által végzett biomonitoring programját is, amelynek eddigi eredményei mind fajgazdagságban, mind egyedszámban ugrászszerű növekedést mutatnak, ezen eredményekből hosszú távon diverzitás kreditek kibocsátását tervezzük.
A társadalmi láb legalább ilyen fontos. Egy naperőmű 25-30 évre jelen van egy település életében, mi pedig nem megtűrt beruházók, hanem a helyi közösség hasznos tagjai szeretnénk lenni. Ehhez elengedhetetlen a helyi emberek, viszonyok és ügyek megismerése és megértése, hogy valódi segítséget tudjunk nyújtani ott, ahol erre szükség van. Büszkék vagyunk rá, hogy több éves közös munka után idén hosszú távú stratégiai együttműködést kötöttünk az Ökumenikus Segélyszervezettel, ezzel lehetőségünk van még több emberhez elérni, egyúttal CSR tevékenységünket is egy magasabb szintre tudtuk emelni.
És ha már a példamutatásnál tartunk, kulcskérdésnek tartjuk a jövő generációjának szemléletformálását. Edukációs tevékenységünk részeként a Lumen Park Szolnok területén tanösvényt hoztunk létre, amelyet tavaly több mint ezer óvodás és kisiskolás korú gyermek járt végig, ezáltal játékos formában ismerkedhetetett meg a megújuló energia-termelés és a környezet védelmének fontosságával.
Megütötte a fülemet a biodiverzitás kredit kifejezés. Magyarországon mennyire működik a kreditek akkreditálása, ezáltal az értékesíthetőség?
Magyarországon ez még teljesen újszerű megközelítés, nemzetközi szinten ugyanakkor látható, hogy a naperőműveknél a villamosenergia-értékesítés és a karbonlábnyom-csökkentés mellett a biodiverzitási érték is bevételi vagy értékteremtési elemmé válhat.
Mi azon dolgozunk, hogy Magyarországon elsőként honosítsuk meg ezt a modellt a hazai gyakorlatban, úttörő módon, külföldi szakértők aktív bevonásával. Ehhez pontos, visszamérhető és auditált környezeti adatokra van szükség: ezért kezdtük el már az építkezések előtt az alapállapot-felmérést, majd az éves biomonitoringot. Ezek az adatok jelenleg nemzetközi auditorok bevonásával kerülnek hitelesítésre, ami a hazai piac számára még teljesen ismeretlen folyamat. Amint ez sikerül, a SolServices lesz az első hazai vállalat, amely valódi biodiverzitás-kreditet bocsát ki és ezzel egy teljesen új értékteremtési dimenziót nyit meg a megújulóenergia-szektorban.
Milyen hatással van a profitabilitásra az egyre több 0 vagy negatív áras órák száma az áramtőzsdén? Hogyan reagál erre a vállalat?
Ez valóban az egyik legégetőbb kérdés a piacon, amelyre minden piaci szereplőnek választ kell adnia. Az akkumulátoros tárolók telepítése kézenfekvő és hatékony válasz: védelmet nyújt a negatív árakkal szemben, növeli a hálózat rugalmasságát, és lehetőséget ad a termelés jobb időzítésére. Ehhez igazodva portfóliónk diverzifikálásának részeként megkezdtük akkumulátoros energiatároló portfóliónk megépítését, amely hazai és régiós szinten egyaránt az élmezőnybe pozícionálja vállalatunkat. Az összesen 150 MW / 300 MWh tárolókapacitású portfólió — amelynek teljes telepítése 2027 első negyedévére tervezett — első elemét nemrég be is kapcsoltuk a Lumen Park Mezőtúr napelemparkunkban.
Ezzel párhuzamosan 2026 februárjában megalapítottuk saját villamosenergia-kereskedő társaságunkat, a Lumen Trade-et. A célunk, hogy a termelőegységek, az akkumulátoros tárolók és a kereskedelmi tevékenység egy integrált portfólióban működjenek együtt.
Ha minden igaz, ősszel csatlakozunk a MARI/PICASSO platformhoz, vagyis elvben a hazai energiatárolók kapacitása nemzetközi értelemben is értékesíthetővé válik. Mit vár ettől a vállalat? Hogyan kapcsolódik ehhez a Lumen Trade?
A MARI/PICASSO platformhoz való csatlakozás lehetőséget ad arra, hogy a rendszerszintű tartalékkapacitások aktiválása ne kizárólag hazai erőművi portfólióból történjen, hanem határon átnyúló módon, regionális szinten is. Ettől a rendszerszintű szolgáltatások piacán az átlagárak csökkenését várjuk, miközben a volatilitás szerkezete is változhat.
A Lumen Trade ebben a modellben az energiakereskedelmi és rugalmassági üzletág szerepét tölti be: a teljes portfólió optimalizációját, valamint az akkumulátoros energiatárolók piaci integrációját támogatja. Célunk, hogy a Lumen Trade-en keresztül az akkumulátoros tárolók kapacitását mind a hazai, mind a regionális egyensúlyozási piacokon optimálisan értékesítsük, és a MARI/PICASSO csatlakozást követően a határon átnyúló rendszerszintű szolgáltatásokban is aktív szereplővé váljunk.
A piaci alkalmazkodás mellett a szabályozói környezet is formálja a szektort. Az új kormány szándékában állhat a KÁT-rendszer átalakítása, adott esetben belenyúlnának a KÁT-os szerződésekbe is. Milyen módosítások lennének elfogadhatók az iparág számára?
A 2010-es években a KÁT-rendszer nélkül Magyarországon sem indult volna el ilyen ütemben a megújulóenergia-piac fejlődése. Ebben nem különböztünk Nyugat-Európától, ott is támogatott átvételi rendszerek alapozták meg a szektor indulását, amelyeket később érettebb, piaci alapú modellek, például CfD-jellegű konstrukciók váltottak fel.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a KÁT-rendszer mögött sokféle befektető áll, és a projektek többsége kereskedelmi banki finanszírozással valósult meg. Ezek a bankok az iparági növekedés egyik alapvető pillérét jelentik. Ezért a KÁT-rendszert érintő bármilyen döntés az érintett szereplőkkel folytatott párbeszédre kell, hogy épüljön, hogy a szabályozás valóban a valós problémákra adjon megfelelő és arányos választ.
A KÁT-os engedélyeik egy része 2016 után került be a portfólióba. Mennyire számított ez bevett gyakorlatnak akkoriban, annak ellenére, hogy 2016. december 31. után az Energia Hivatal már nem fogadott be engedélykérelmeket?
Ez akkoriban bevett piaci gyakorlatnak számított. Olyan projekteket vásároltunk fel, amelyeknél a kérelmezési folyamat már 2016 folyamán, határidőn belül elindult, tehát nem új, 2017 utáni kérelmekről volt szó.
Fontos látni, hogy attól, hogy egy 2016-ban benyújtott kérelem akkor nem zárult le, az nem jelentette azt, hogy elvesztette volna az érvényét. Ezek a kérelmek továbbra is kötő erővel bírtak, és az ezek alapján megállapított KÁT-jogosultságok a MEKH határozatában rögzített támogatási idő végéig hatályban maradnak. Ezek a határozatok ma is bárki számára elérhetőek a hatóság honlapján. Ugyanakkor a kötelező átvétel tényleges kezdete értelemszerűen csak akkor indulhatott el, amikor az erőmű valóban üzembe lépett. Ez azért is fontos, mert azt, hogy az erőmű mikor tud ténylegesen csatlakozni a hálózatra, már a hálózat üzemeltetője határozta meg, tehát ez nem a pusztán beruházó döntésén múlt.
A KÁT-on túl tágabb energiapolitikai kérdések is terítéken vannak. Az új kormány elsősorban a diverzifikációt és az energiaszuverenitás erősítését célozza. Milyen energiapolitikát vár a vállalat a döntéshozóktól?
Mi mindig is azt vallottuk, hogy a magyar energiamix nem alapulhat egyetlen technológián, és nemcsak szavakban: saját eszközeinkkel is ebbe az irányba megyünk. A napelemes kapacitások mellé akkumulátoros tárolókat építünk, és aktívan nyitunk a szélenergia, valamint a geotermia felé.
Szélenergia tekintetében célunk, hogy minden napelemparkunkhoz szélerőművi kapacitásokat is telepítsünk. A nap és a szél termelési profilja ugyanis jól kiegészíti egymást, a szél jellemzően akkor is termelhet, amikor a naperőművek már nem, így a meglévő csatlakozási pontok hibridizálása hálózati szempontból is az egyik legköltséghatékonyabb fejlesztési irány.
A geotermiának stratégiai szerepet szánunk a hazai villamosenergia-termelésben és a hőhasznosításban, ebben nem csupán lehetőséget látunk, hanem valódi versenyelőnyt is. Meggyőződésünk, hogy az általános vélekedéssel szemben Magyarországon a geotermia nemcsak hőigények kiszolgálására, hanem villamosenergia-termelésre is alkalmas, mi pedig rendelkezünk azzal a know-how-val, amely a geotermikus energia villamos energiává alakításához szükséges. Erre alapozva technológiai és üzleti szempontból már aktívan vizsgálunk több potenciális fejlesztési területet – mind hő, mind nagyobb, baseload kapacitású geotermikus elektromos erőművi projektek számára.
Meggyőződésünk, hogy a meglévő naperőművek akkumulátoros hibridizációjával, a szélerőművi kapacitások bővítésével, valamint a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosításával Magyarország orosz gázfüggősége érdemben csökkenthető. Ezek a lépések egy stabilabb, kiszámíthatóbb és kevésbé volatilis energia piacot teremthetnek az ipar számára.
A napokban jelentette be Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter, hogy 500 milliárd forintot fognak a Helyreállítási Alapból a villamosenergia átviteli hálózat fejlesztésére költeni. Melyek a legfontosabb területek, amelyekkel mihamarabb foglalkozni kell?
A hálózatfejlesztés gyorsítása kulcskérdés. A jelenlegi csatlakozási rendszerben a beruházók közvetlen és közvetett költségeken keresztül jelentős mértékben hozzájárulnak a hálózati fejlesztésekhez, mind betáplálási, mind vételezési oldalon.
A többlet költségvetési vagy uniós forrás azért lehet fontos, mert felgyorsíthatja azokat a fejlesztéseket is, amelyek nem kizárólag egy-egy konkrét csatlakozási igényhez kötődnek, hanem általános hálózati rekonstrukciót és kapacitásbővítést szolgálnak. A megújuló kapacitások további bővítéséhez nemcsak új erőművek, hanem erősebb, rugalmasabb és jobban tervezhető hálózat is kell.
Emellett egyetértünk azzal a kormányzati iránnyal, melynek célja az okosmérők szélesebb körű bevezetése, valamint fontosnak tartjuk a fogyasztói oldali rugalmasságot ösztönző megoldások fejlesztését is. A háztartási méretű napelemes rendszerek ma még nem aktívan szabályozott módon működnek, miközben jelentős szerepet játszanak a piaci volatilitás alakulásában.
Általánosságban milyen célokat fogalmaz meg a cég a 2027-2037-es 10 éves időtávra?
A növekedési pályánkat folytatjuk — de átgondoltan, diverzifikált alapon. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek egyszerre szolgálják az ipari versenyképességet, az ellátásbiztonságot és a zöld átállást.
Már meglévő naperőmű kapacitásaink mellett kiépítjük az akkumulátoros tárolói portfóliót, komoly szerepet szánunk a geotermikus villamosenergia-termelésnek valamint hőhasznosításnak, és nyitottak vagyunk minden olyan új megújuló technológiára, amely piacképessé válik.
A napenergia marad az alapunk — ebben közel egy évtizedes tapasztalatot és mélyreható piaci tudást építettünk fel —, de a következő időszakban egyre nagyobb szerepet kap az energiatárolás, a szélenergia, a geotermia, és minden olyan megújuló technológia, amely szakmailag és gazdaságilag megalapozottá válik.
Pénzügyi és piaci szempontból ambiciózus, de fegyelmezett növekedésben gondolkodunk. Olyan integrált megújulóenergia-platformot szeretnénk építeni, amely a fejlesztéstől és üzemeltetéstől a kereskedelemig képes hosszú távon értéket teremteni a magyar gazdaság számára, miközben megőrzi a SolServicesre jellemző szakmai, környezeti és partnerségi szemléletet, amit a gyorsaság, rugalmasság és innovatív megközelítés fémjelez.
Az interjú a portfolio.hu oldalon is megjelent.